gondolatok

A zenéről

Biztosan tapasztalták már mindnyájan egy zene, egy dal hallatán, hogy elindít valamit ott bent, megbizseregteti, lecsengeti a zsigereket, vagy éppen ellenkezőleg, kikapcsolják a hangforrást, mert majd felrobbannak tőle. A zene, az általa közvetített hullámok minden élőlényre hatással vannak, még a növényekre is.

Ezekből a tapasztalatokból kiindulva nézték meg tudósok, hogy melyik zene milyen hatással van már az anyaméhben a magzatra, majd születés után a babára, s természetesen a mamára. Ezzel párhuzamosan az is megfigyelések tárgya, ha feszült a mama, a láthatatlan rezgések negatívan befolyásolják gyermeke komfort-zónáját.

Természetesen nem lehet kizárni a mindennapi életből a felnőttet érő számos feszültségforrást, de ha tudjuk, hogy melyik zene az, ami visszaadja lelki harmóniánkat, hát éljünk vele. 

Lássunk néhányat:

Varázserejű (alfa ritmust generáló), altató komolyzene babáknak, gyermekeknek és várandós kismamáknak:

Tags: 

A lecsengésről

A gyermek megszületése nagy öröm a házaspár számára, bár nehéz összeilleszteni a korábbi életvitellel, életmóddal. Aki teljesen ráhangolódik a kis jövevényre életének első hónapjaiban, az a szülő teljes mértékben figyelembe veszi a baba napi ritmusát, s átmenetileg illeszti saját igényeit gyermeke szükségleteihez. Ilyen esetben tapasztalhatjuk, hogy szinte óra pontosságra bejósolható, mikor szenderül álomra a kicsi.

Vannak dinamikusabb anyukák, akiknek nehéz feladniuk a pörgést, az úton levést, s folyamatosan szervezkednek (munka, bevásárlás) háttérbe szorítva gyermekük igényeit. Gyakran látni későn este bevásárlóközpontokban szülőket pici babával, kisgyermekkel vásárolni. Holott elengedhetetlen a rendszeresség, a megszokottság, a napi ritmus a gyermek számára. Biztonságot, kiszámíthatóságot jelent mindez. Az önállóan járni, szaladni tudó gyermek amúgy is fel van pörögve - hiszen oly sok minden felfedezésre vár -, mintha sajnálná az időt az alvásra, hogy lemarad valamiről (mint az anyu, vagy az apu), s nehezen alszik el délután is, este is.

Biztosan ismerős az érzés, amikor már alig várjuk, hogy elaludjon a gyerek, hogy végre tudjunk főzni, mosogatni, rendet rakni, esetleg face-bookozni és még sorolhatnám. S az a fránya gyerek nem alszik! Hát persze, hiszen átveszi a feszültségünket. A láthatatlan hullámok vibrálnak.

Alvás, elalvás szempontjából tehát két nagyon fontos tényező emelendő ki:

Tags: 

"Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb" Szophoklész

Minden ember különbözik a másiktól, mint ahogy nem egyformák a szivárvány vagy a csakrák színei sem. Olykor árnyalatnyi eltérések adják meg az egyedi színt. Mindegyik önmagában is csodálatos, de mégis csak a másik vonatkozásában észlelhetjük különbözőségét. Így van ez az ember esetében is: mindenki rendelkezik értékekkel, szépséggel, jósággal, még ha néha „gyarlónak” is látszik.  Ez az igazi kihívás: meglátni és megláttatni az egyedi szín szépségét úgy, hogy mégis összhangban legyen a többi színnel.

Tags: 

Két felnőtt kapcsolatának gyümölcse a gyermek

Vannak sorsok, melyek egymásra találása nem a fogantatással kezdődik

- gondolatok az örökbefogadásról -

Két felnőtt kapcsolatának gyümölcse a gyermek, azonban nem mindenkinek adatik meg különböző okokból a gyermekáldás. Az örökbefogadást legtöbbször hosszas mérlegelés, töprengés előzi meg, majd végül megszületik az elhatározás. Nagy elszántság és még nagyobb gyermek iránti vágy motiválja azokat a házaspárokat, akik az örökbefogadás mellett döntenek, s legtöbbször azt követően, hogy már számos, éveken át tartó orvosi beavatkozáson vannak túl. Ez mindkettőjük, de főként a hölgyek számára pszichésen nagyon megterhelő. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a pozitív gondolkodásnak azt az aspektusát, hogy mindennek meg van az oka, az értelme. Másképpen nem is lehet kibírni, átvészelni a kudarcokat, a veszteségeket, amiket átélnek a házaspárok, csak úgy, ha titkon elhiszik, hogy ez az útjuk, s más módon teljesülhet be szülői szerepük. Az együtt megélt nehézségek legtöbbször még inkább megerősítik a férj és a feleség egymáshoz fűződő érzelmi kötődését. Más oldalról is megismertetik, megmérettetik párjuk, felerősödnek személyiségük erősségei, s egyre nagyobb bizalommal indulnak el egy új, közös úton, az örökbefogadás útján. Természetesen van kapcsolat, ami megszenvedi a próbálkozásokat, s érzelmi megerősödés nélkül a „már csak azért is végig csináljuk” elszántság kerekedik felül. Ilyen esetben már nem a két ember kapcsolata, hanem a cél az, ami még egyben tartja a párt. Ha ez tudatosul valamelyik félben, szerencsésebb, ha útjaik elválnak. Az a tapasztalatom, előbb-utóbb a célorientált kapcsolat esetében ez meg is történik. Csak akkor már ott van mellettük egy gyermek, akiért felelősséggel tartoznak.

Tags: 

Hogyan tovább? - az általános iskolát követően

Nem könnyű ma a fiatalok élete, ha az ötven évvel ezelőttiek életpálya lehetőségeivel hasonlítom össze. Akkor még a szülők iskolázottsága, szakmája nagymértékben behatárolta, „mi lehet a gyerekből?”. Generációk adták át egymásnak a mesterségeket, a tudást. Ma már nyílt az olló, s valójában a gyermek képességei és a szorgalma jelenti az egyedüli korlátot. Sőt, van ideje az általános iskolai tanulmányainak befejezése után a gimnázium választásával kitolni a tényleges pályaválasztást. „Érettségire majd minden szempontból beérik” – vélekednek a diákok, és a szülők egyaránt. Nem véletlenül választják a „jobb” tanulók a gimnáziumot, mint továbbtanulási lehetőséget.

Az utóbbi évben azonban újabb körülményekhez kell alkalmazkodniuk a jövő nemzedékének. Az államilag támogatott egyetemi tanulmányok megszorításával, az egyetem elvégzését követő - néha hosszú hónapokon, netán éveken át tartó - munkahelykereséssel újabb megközelítéssel kell kialakítaniuk pályaválasztásukat az általános iskolát végző diákoknak. Ez év szeptemberétől az OKJ-s képzések feltételei is megváltoztak (több pénzért több órai kötelezettséggel, szigorúbb vizsgarendszer mellett lehet szakképesítést szerezni).

Mindent összevetve érdemes átgondolni, milyen szempontokat (nem fontossági sorrendbe állítva) szükséges figyelembe venni a középiskolai továbbtanulás során.

Képességek

Tags: 

Ősz felé közeledve - Az iskolaérettség

Az ősz felé közeledve eszembe jut gyermekeim kedvenc verseskönyvének egyik versrészlete: „Hej, de büszke a ház népe, kicsi Bálint iskolás!” (Osvát Erzsébet: Dúdoló). Valóban, milyen büszkeséget él meg a szülő, amikor elérkezik életciklusának ahhoz a korszakához, melyben megélheti, hogy gyermeke a mese világából felnő a nagyobb realitástudatot feltételező iskolai életbe. Bár gondolkodása még továbbra is konkrét szintű (nem véletlen, hogy az 1. osztály cselekvésközpontú - azt tudom, értem, amit csinálok), de érdeklődése kinyílik a világra, kialakul a „tudni akarom” igénye és erősödik elvárásuk önmagukkal szemben (a teljesítmény-, a jól csinálom igény).

Kedves Szülő, végig gondolta-e, milyen feltételeknek kell megfelelni egy 6-7 éves gyermeknek, hogy - úgymond - sikeresen vegye a megmérettetéseket:

  • idő

Bármennyire is rugalmas, dinamikus a tanító néni, azért többször 45 percen keresztül a padjában maradva kell figyelnie, rendet tartva az asztalán, táskájában, tolltartójában. Mozgásigényük kielégítését szolgálhatja a bevezetett mindennapos testnevelés.

Míg a legtöbb óvodában a tízórai rugalmasan történt (akkor ültek le, amikor megéheztek, addig ehettek, amíg jól esett), addig az iskolában megadott szünetben, megadott időkeretben zajlik ugyanez.

Tags: 

A házasság gyümölcse: a gyermek – örökbefogadás

Két felnőtt kapcsolatának gyümölcse a gyermek. Azonban nem mindenkinek adatik meg - különböző okokból – a gyermekáldás. Ilyenkor merül fel lehetőségként az örökbefogadás, melyet legtöbbször hosszas töprengés, mérlegelés előz meg a végleges döntés előtt. Nagy elszántság és még nagyobb gyermek iránti vágy motiválja azokat a házaspárokat, akik vállalják „más” gyermekének „sajátként” való felnevelését.

Sok kérdésnek a letisztázása megtörténik az örökbefogadást megelőző – törvényi rendelet által szabályozott - pszichológiai tanácsadáson, alkalmassági vizsgálaton, felkészítő képzésen, azonban amikor hosszú várakozás (1-3 év) után végre egymásra talál a házaspár, mint szülő és gyermek, aktualizálódnak a korábban már megoldottnak látszó kételyek. Szerencsés esetben nem merülnek fel nehézségek a nevelés során, azonban - mint általában a legtöbb családban – jelentkezhetnek olyan helyzetek, melynek kezelése külső segítséget igényel. Tapasztalatom szerint nincs különbség örökbefogadói és ún. hagyományos nevelés, illetve szülő-gyermek kapcsolat között (kivéve, ha nem alakul ki az elfogadás), ugyanazokat a nevelési hibákat követik el a szülők az örökbefogadott gyermeknél, mint amit vérszerinti gyermekeiknél elkövetnének. Ami eltér - az örökbefogadással kapcsolatos tabuk miatt -, az a problémák illetve a külső segítségkérés kezdeményezésének felvállalása. Érdemes azonban ezt megtenni, hogy minél hamarabb támaszt kapjon mind a gyermek, mind az örökbefogadó szülő és megteremtődjék az összhang a családtagok között.

Tóthné Haris Katalin gyermekvédelmi szakértő

Tags: 

Mi történt a „Szülők Akadémiáján”?

Október 28-án, az első találkozón a nyolc családi életciklust vetettük össze az Erikson - féle személyiségfejlődés nyolc lépcsőjével. Azt boncolgattuk, hogy az egyes életciklus – az újonnan házasodtak, csecsemő és kisgyermekes család, kisgyermekes család, iskolás gyermek a családban, serdülő a családban, felnőtt gyermeket kibocsátó család, magukra maradt aktív szülők, inaktív, időskorú házaspár - megélése milyen összefüggésben van a saját és gyermekünk személyiségének alakulásával - az ősbizalom kialakulásával indulva, és zárva az aktuális életkornak megfelelő fejlődési szakasszal. Valójában két generáció „boncolgatására” került sor: szüleink kapcsolatának, életének elemzésére és annak hatására ránk, valamint saját családi életciklusunk és gyermekünk/gyermekeink személyiségfejlődésének összefüggéseire. Megdöbbentő felfedezéseket tettünk.

November 26-án „Szülői játszmákról” beszélgettünk. Tudattalanul alakítjuk játékainkat. Ennek hátterét és kialakulásának dinamikáját boncolgattuk. Hogy milyen üzeneteket közvetíthetünk gyermekünk/gyermekeink felé? Pl.: „én vagyok a jobb szülő”; állj mellém”; „szükséged van rám”; „veled van a baj”, stb. Ezek a játszmák olyan szempontból kapcsolódnak az előző előadás illetve beszélgetés témájához, hogy a játszmák kialakulása nagymértékben függ a megélt családi életciklusok minőségétől.

December 30-án évzáró találkozásunkon a nehezen kezelhető, magatartásproblémával küzdő gyerekekről lesz szó. Egyre több a hisztis, akaratos gyermek, aki szeretné, hogy minden úgy történjen, ahogy ő szeretné. Hogyan alakulhatott ki, hogy a gyerek a „főnök” otthon? Erről fogunk beszélgetni.

Minden érdeklődőt szeretettel várok! Amennyiben személyesen nem találkozunk, kívánok minden kedves olvasómnak békés, szeretetteljes karácsonyi ünnepeket és nagyon boldog, eredményes új évet.

Tags: 

A Duna, mint fegyelmezési eszköz

Nyáron néhány napot a Duna-kanyarban töltöttem családommal. Igazi felüdülés jelentett számomra a sok szép látvány, a nevezetességek és a táj megcsodálása. A zöld hegyeket alulról a Duna vizének, felülről pedig az égnek a kéksége övezte. Igyekeztem kikapcsolódni, minden gondot, problémát magam mögött hagyni, és élvezni a jelent. Sajnos azonban a körülmények úgy hozták, hogy kénytelen voltam visszazuhanni a földre. Mindkét alkalommal egy-egy szülő szájából elhangzott mondat térített vissza a valóságba. Két különböző város, két család - egyiknél kettő, másiknál három óvodáskorú gyermek -, de a mondat ugyan az: „belehajítalak a Dunába, ha nem tudsz…….”. Hogy mit nem tudtak a gyerekek? Azt hiszem, hogy ez nem fontos. A lényeg a szülők számára az volt, hogy gyerekeik megszeppenve eleget tegyenek kívánalmaiknak. A következményekre, pedig miért kellene gondolni? Pedig ha tudnák, hogy egy szóval, egy mondattal építeni, ugyanakkor rombolni is lehet?! Főként az ember (legyen az fiatal, idős) méltóságát romokba döntő szó képes belerágnia magát az ember agyába, emlékébe, egész zsigerrendszerébe. Ez a két helyzet több dologról is szól. Szól arról, hogy mi felnőttek sokszor azt szeretnénk, ha gyermekünk azonnal, de máris teljesítené kérésünket. Türelmetlenek vagyunk. Türelmetlen velünk az élet is, nagyok az elvárások, sújt bennünket a létbizonytalanság, stb. Indulatainkat tovább ruházzuk környezetünkre. Ugyanakkor, mint szülő, a jövőnket építjük a gyermekeinkben. Ha türelemmel tesszük ezt, békességet, elfogadást kapunk vissza. Ha idegesen, türelmetlenül, akkor indulatok szállnak vissza ránk. A kulcs a mi kezünkben van. Lehet, hogy ilyen helyzetek miatt nem szeretik a gyerekek a kirándulásokat, nyaralásokat, s csak akkor élvezik a családdal együtt töltött időt, ha valami extra élményben van részük? A két helyzet azt is mutatja, a szülők fantáziája kimeríthetetlen, ha gyermekeiket kordában akarják tartani. Így a „zsákos ember”, és a „mumus” mellett megjelenik a Duna is mint fegyelmező eszköz. Elgondolkodtam: ha mindez egy várban történt volna, akkor a várból való lehajítás lehetősége hangzott volna el a gyerek felé?

Tags: 

Ki fogja a ló kantárját? Mondhatnánk úgy is: ki a ló és ki a lovas?

Nem szeretem a szupermarketeket, mert nem találom soha, amit keresek a nagy árú- gazdagságban. Egy alkalommal azonban „útban volt” vidékről haza utazva és elhatároztam: lerendezem az aktuális bevásárlást. Keresgélés közben egy családra lettem figyelmes, aki a chipset és más „finomságot” felsorakoztató standnál hangoskodott. A bevásárló kocsi ülésében egy két-három év körüli kisfiú ült és ordított, hogy de neki „ez kell”. Az apa - a kellemetlen hang megszüntetése érdekében - be akarta tenni a kosárba azt a tasakot, amire fia rámutatott, de tévedett. Mert gyermeke közölte vele, hogy nem is azt akarja, hanem a másikat. És ez így ment hosszú perceken keresztül. Végül a kosárban landolt egy olyan „finomság”, amit még biztos, hogy életében meg sem kóstolt a gyerek, így elképzelhető, hogy ha megkóstolja, újból a hiszti fog felül kerekedni, mondván, ő nem is ezt akarta. Miért van az, hogy nem bírjuk elviselni gyermekünk hisztijét? Attól rossz szülők leszünk, ha mások azt hallják, hogy „kínozzuk azt a szegény gyereket” azzal, hogy csak azt az „apróságot” is sajnáljuk tőle? Nem! A lényeg az, hogy ÉN tudjam, hogy mit és miért teszek, ha „merek” következetesen NEM-et mondani gyermekem követeléseire.

Tags: 

Oldalak