A házasság gyümölcse - örökbefogadás

mandala

További gondolatok:

 

Két felnőtt kapcsolatának gyümölcse a gyermek. Azonban nem mindenkinek adatik meg - különböző okokból – a gyermekáldás. Ilyenkor merül fel lehetőségként az örökbefogadás, melyet legtöbbször hosszas töprengés, mérlegelés előz meg a végleges döntés előtt. Nagy elszántság és még nagyobb gyermek iránti vágy motiválja azokat a házaspárokat, akik vállalják „más” gyermekének „sajátként” való felnevelését.

Sok kérdésnek a letisztázása megtörténik az örökbefogadást megelőző – törvényi rendelet által szabályozott - pszichológiai tanácsadáson, alkalmassági vizsgálaton, felkészítő képzésen, azonban amikor hosszú várakozás (1-3 év) után végre egymásra talál a házaspár, mint szülő és gyermek, aktualizálódnak a korábban már megoldottnak látszó kételyek. Szerencsés esetben nem merülnek fel nehézségek a nevelés során, azonban - mint általában a legtöbb családban – jelentkezhetnek olyan helyzetek, melynek kezelése külső segítséget igényel. Tapasztalatom szerint nincs különbség örökbefogadói és ún. hagyományos nevelés, illetve szülő-gyermek kapcsolat között (kivéve, ha nem alakul ki az elfogadás), ugyanazokat a nevelési hibákat követik el a szülők az örökbefogadott gyermeknél, mint amit vérszerinti gyermekeiknél elkövetnének. Ami eltér - az örökbefogadással kapcsolatos tabuk miatt -, az a problémák illetve a külső segítségkérés kezdeményezésének felvállalása. Érdemes azonban ezt megtenni, hogy minél hamarabb támaszt kapjon mind a gyermek, mind az örökbefogadó szülő és megteremtődjék az összhang a családtagok között.